Szabadnak születtem...

Nem az baj, hogy kiposztolod a gyermeked félévi bizonyítványát, az a baj, hogy ha közepesen teljesít, nem teszed. Mintha valami bűnös dolog lenne kevésbé jól teljesíteni. Mintha szégyen lenne nem a kitűnőre hajtani. Mintha gáz lenne játszani tanulás helyett, és magatartásból is beszerezni a félévi hármast. Kicsit olyan, mintha nemcsak az iskola, de mi szülők is értékelnénk a saját gyermekünket, és ha nem üti meg a mércét, már nem is dagad a mellünk a büszkeségtől. Pedig kellene. Mert a közepesen teljesítő gyermek a tiéd. Akkor is, ha szemtelen, akkor is, ha elhúzták matekból, akkor is ha az értelmi képessége gyengébb, és akkor is ha zseni. Hozzád tartozik. És nem, nem a teljesítmény az, ami boldoggá teszi, hanem maga az élet, és amit engedsz neki észrevenni belőle. Épp ezért öleld meg, akkor is, ha közepes, akkor is, ha gyengébb a jegy. Mert az csak egy szám, de az élet egészen más. (Todorovits Rea)